Nemrég Bonnban gyűltek össze a világ környezet- és állatvédői, hogy egy az eddiginél hatékonyabb megoldást dolgozzanak ki több veszélyeztetett állatfaj megmentésére. A konferencián a Vándorló Állatok Megmentéséért nevű nemzetközi környezetvédő szervezet képviselői aláírták azt az egyezményt, amely többek között a fehér cápát is a veszélyeztetett fajok közé sorolja.
A fehér cápa talán a világ egyik legrettegettebb ragadozója. Ezt a kétes hírnevet a nagy sikert aratott mozifilmnek köszönheti, aminek bemutatása után elnéptelenedtek a tengerpartok strandjai. Pedig a fehér cápa, több fajtársához hasonlóan, elsősorban halakkal táplálkozó húsevő, de más cápákat és tengeri teknősöket, esetenként kisebb tengeri emlősöket is elfogyaszt.

Néha előfordul ugyan, hogy egy cápa megmarja, halálosan megsebzi az embert, de a találkozások túlnyomó többségében a cápa húzza a rövidebbet. Ha összevetjük a fürdőzőket ért évi száz cápatámadást a világon kifogott 600 ezer tonna cápával és rájával, be kell ismernünk, hogy az ember pusztítja őket, nem pedig fordítva.

A nagy fehér cápa a tengerek fáradhatatlan cirkálója, testhossza átlagosan 4,5 méter körüli, de nem ritkák a 6 méteres példányok sem. Ellentétben nevével teste nagy része szürkés árnyalatú csak a hasa fehér. Rendkívül jó érzékszervekkel rendelkezik. Van egy különleges szerve az úgynevezett Lorenzini-féle ampulla. A cápa ezzel érzékeli az élő szervezetek, a zsákmányállatok által kibocsátott gyenge elektromos erőteret. De képesek érzékelni a víz sótartalmát, nyomás és hőmérséklet különbségeket, a tengervíz nyomását és összetételét. Legkiválóbb szervük azonban az orruk, agyuk kétharmada csak a szaglással foglalkozik. Állítólag egyetlen csepp vért képesek megérezni több kilométeres távolságból.
Több furcsa számunkra felfoghatatlan és nehezen megemészthető táplálkozási szokásuk van. Az egyik ilyen az egyedülálló "méhen" belüli kannibalizmusnak nevezett táplálkozási jelenség: a legerősebb embriók megeszik a terméketlen petéket és a leggyengébb embriókat. A másik ilyen a "zabáló düh" amikor a cápák féktelen, önkívületi állapotban táplálkoznak nem kímélve társaikat és önmagukat sem. Bálnavadászok elmondása szerint az ilyen táplálkozási őrületbe esett cápák egymás testét felhasítják és előfordul, hogy az áldozat saját belső szerveit falja fel, mielőtt a többiek széttépnék.

Ezek az extrém szokások és az időnként előforduló fürdőhelyi balesetek miatt a fehér cápák nem közkedvelt állatok. Számuk a környezetszennyezésnek és a horgászatnak köszönhetően évről-évre csökken, védelmükre már régóta szükség lett volna, de a médiában időnként felröppenő rémhírek, amelyekben a cápák úgy szerepelnek, mint fürdőzőkre éhes fenevadak komoly akadályt jelentettek védetté nyilvánításukban. Mostantól ez másképp lesz: a fehér cápa 36 más állatfajjal együtt védelem alá került.