A jelenleg élő lajhárokat két csoportra oszhatjuk - a három fajjal képviselt háromujjú lajhárok családjára (Bradypodidae) és a két fajból álló kétujjú lajhárok családjára (Megalonychidae). Mindegyikük a fán lakó életmódhoz alkalmazkodott a közép- és dél-amerikai trópusi esőerdőkben, ahol levelekkel táplálkoznak. Fejük lekerekített, arcuk lapos. Végtagjaik érdekesen alakultak, a hátsón öt ujj található, de a mellső lábak mindegyikén - csoporttól függően - két vagy három ujj van csupán, melyeken hatalmas, horogszerű karmok nőttek. A lajhárok gyomra zsákszerű, amelyben baktériumok segítik az emésztést. Ez egyébként lassú folyamat, és akár egy hónapba is telhet, mire a táplálék megjárja a gyomrot és a beleket. Szőrzetük rövid és sűrű gyapjúszőrből, és a fölötte található hosszú, szalmatapintású fedőszőrből áll. Bundájuk gyakran zöldes árnyalatú, melyet a szőrök barázdáiban élő kékeszöld moszatok okoznak. Ez a lajhár számára kiváló rejtőzködést biztosít. A háromujjú lajhárok különlegéssége, hogy nyolc vagy kilenc nyakcsigolyájuk van, ellentétben a többi emlősnél megszokott héttel; ettől fejük rendkívül mozgékony. A nőstény lajhárok egyetlen utódot haznak a világra, melyet hat-nyolc hónapig hurcolnak magukkal.

Sid, a lajhár a Jégkorszakból:)