Van lába a sarlósfecskének?
„Azt hallottam, hogy a sarlósfecskék a költésen kívül nem szállnak le, és ezért a lábuk is el van csökevényesedve. Igaz ez? Éjszaka hogyan alszanak?”
A sarlósfecskék (Apus apus) nevüket annak köszönhetik, hogy kiterjesztett szárnyaik sarló alakot formáznak, és repülés közben fecskékre hasonlítanak. A közeli rokonság azonban csak látszat, valójában a sarlósfecskék nem az énekesmadár-alakúak (Passeriformes), hanem a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe tartoznak.
Már a rend latin neve is árulkodó: apodiformes, azaz lábnélküli-alakúak. Erre utal a népnyelvben élő Lábatlan elnevezés is. A sarlósfecskék lába kifejezetten apró, és nem is funkcionál jól: ezek a madarak talajon egyáltalán nem tudnak landolni, csökevényes lábuk a járásra alkalmatlan.
Egy másik érdekesség, hogy bár lábaik kapaszkodásra alkalmasak, mégis életük nagy részét a levegőben töltik, olyannyira, hogy sokan úgy képzelik, a sarlósfecskék soha nem is szállnak le, megszakítás nélkül repülnek.
Ez azért nem így van, a madarak fák ágain, illetve napjainkban egyre inkább épületekben fészket készítenek. Lábuk a sziklákon, ágakon, házfalakon való kapaszkodásra tökéletesen alkalmas, így éjszakáikat saját nyálukkal összetapasztott fészkeikben tölthetik.
forrás: NatGeo Online
|