Miért világít a szentjánosbogár?
Szentjánosbogár és ami benne van
Amit biztosan tudunk: a szentjánosbogár világít és éjszaka repül. Világosban nem is látni még ilyen rovart. A szentjánosbogár nagyon érdekes stratégiát épített ki magának, hogy biztosítsa fennmaradását. Csak a hímek repülnek, a nőstények szárnya csökevényes, s úgy néznek ki, mint a lárvák. A rovarok éjszakai életet élnek.
Éjszakai pillangók
A szentjánosbogarak ragadozó életmódot folytatnak, csigákkal és apró rovarokkal táplálkoznak, amelyekre az avarban és magas fűben vadásznak. Felülről alig lehet észrevenni őket, egész testüket páncélszerű kitin borítja, amely alá fejüket is eldugta az evolúció. Sokféle szentjánosbogár faj létezik, és mindegyiknek világít a potrohán az utolsó pár szelvény, mégpedig nemtől függetlenül.
De miért pazarolja az energiát?
A hímek éjszaka felrepülnek a magasba és kivilágítják legnemesebb testrészüket, így hívják fel magukra a szentjánosbogár "lányok" figyelmét. Tehát a nőstény a világító potroh színéből, fényerősségéből - és ki tudja, milyen egyéb tulajdonságok alapján - választja ki azt az egyedet, akit közel enged magához.
A képen lévő szöveg: "Meg tudjátok nekem magyarázni, miért kell mindig égnie a ház összes lámpájának?"
Wolfram izzó?
A jószág potrohában egy peroxiszóma nevű szervecske van, amelyben luciferin képződik (akár az Ördög, de a szó egyébként fényhozót jelent). Ez az anyag oxigénnel érintkezve átalakul és eközben fotonok (fényrészecskék) formájában energia szabadul fel, amely felvillanó fényként válik láthatóvá. És hogyan jut az oxigén a potrohba? A rovarok légzőnyílásai - úgynevezett légcsövei - a potrohon találhatóak, tehát az oxigén útja egyenes a luciferinig. Legalábbis ezt hinnénk! Ha azonban ez így lenne, akkor a szentjánosbogarak folyamatosan világítanának, és mi tudjuk, hogy ez nem így van. Mi a megoldás?
Rágondol és bekapcsol
Az oxigént az állat elsősorban az életfolyamatihoz használja. A felvett oxigént egy mitokondrium nevű szervecske dolgozza fel, vagyis onnan nem jut elég a fényképző szervbe. Azonban - mint a legtöbb biokémiai folyamat - a szentjánosbogarak fényképzése is szabályozható, mégpedig nitrogén-monoxiddal. A nitrogén-monoxid hatására ugyanis a mitokondriumok nem képesek felhasználni az oxigént, így az a fényképző szervbe juthat. Amikor elérkezik az éjszaka, az állat "agya" (a rovaroknak még nincs szó szoros értelmében agyuk, de elég összetett idegrendszerük van) ingert küld a megfelelő szervbe, ahol nitrogén-monoxid szabadul fel. Ennek hatására kigyullad a világítás és indulhat a párkeresés. Egy hasonló - rágondolok és felkapcsolódik - elven működő lámpának mi is örülnénk a konyhában!
Szerző/Forrás: Gál-Berey Tünde
|