Fókavadászat-brutális hagyomány
Hogy is van ez a modern 21. század? Fenntartható fejlődés, komplex értékítélet? És mégis minden egyes évben újra kezdődik a vita, amikor beindult a szezon. Szabad-e csupán hagyománytiszteletből agyonverni a fókákat?
Szükség?
Azzal már nem lehet ezt megmagyarázni, hogy a fókákat márpedig le kell ölni, ha a zord klímaövben élők szeretnének életben maradni. Ez az indok a múltban talán megállta helyét, de a mai élelmiszeripar és logisztika mellett egyszerűen NEM jó ok.
Hagyományos, té`leg...
A fókavadászat egyébként tényleg komoly múltra tekint vissza. Az inuitok számára valóban az egyik legbiztosabb energiaforrást jelentette. Az ő kultúrájukban és vallásukban komoly szerepet kap a fókavadászat. Egy inuit például akkor válik férfivé, ha sikerült levadásznia az első fókáját. Na de mikor volt ez már? És lehet, hogy ők valóban agyonverték az állatot, mert nem volt más eszközük. De ebből mesterségesen hagyományt gyártani... az már túlzás.
Furcsa törvények
Nem csak Kanadában vadásznak ám ily módon fókákra. Norvégia, Oroszország és Grönland is büszkélkedhet hasonló szokásokkal. A legtöbb országban szigorúan szabályozzák a levadászható fókák számát és annak módját is. A norvég törvény előírja, hogy csak egy speciális bottal, az úgynevezett "hakapik"-kel (úgy képzeljétek el, mint egy minicsákányt) lehet megölni a fókákat. Az állatvédő aktivisták nyomására az érintett országok azt próbálják elérni, hogy minél kíméletesebben haljanak meg az állatok. Lehetőleg fegyverrel öljék meg őket. Nem az baj, hogy fókát esznek; dehogyis. A törvényes fókavadásznak be kell tartania még egy szabályt: nem kezdheti el lenyúzni az állat bőrét, nem darabolhatja fel, amíg meg nem bizonyosodott arról, hogy elpusztult. Kár, hogy ezt törvényben kell megfogalmazni...
Nem csak a fókavadász hibás
A fóka bőréből egyébként rengeteg ruhaféle készül, a puccos márkák drága pénzért árulják a megkínzott állatok bőréből készült izémizéket. Az ország egyik legnagyobb marhahús és mindenfélehús fogyasztójaként állítom, hogy állatokat márpedig kell tartani. Mindenkinek joga, hogy lemondjon a húsról - én nem teszem. De ahhoz ragaszkodom, hogy legalább addig ne kínlódjon szegény, amikor meghal. A fókavadászt meg nem értem, de nem tartom hibásnak. Azt a céget, aki ennek ellenére megveszi és feldolgozza az alapanyagot, már sokkal inkább felelősnek tartom. A brutális módszerekkel leölt fókák húsának kereskedelme egyébként akadozik, hiszen egyre több ország embargóval tiltakozik az állatkínzás ellen.
Mi csak annyit tehetünk, hogy lehetőleg nem veszünk fókabőr táskát és hogy észben tartjuk, van ilyen. Kár, hogy van...
Szerző/Forrás: Gál-Berey Tünde
|